Az egészségjavító, energetizáló lábmasszázs több ezer éve fontos szerepet tölt be a természetes gyógymódok sorában. Már az ókori egyiptomiak is élvezték a masszázs szervezetre gyakorolt jótékony hatását. A mai refle-xológia lényegét egy amerikai orvos, dr. William Fitzgerald írta le először a múlt század elején. E szerint testünk bizonyos zónái összeköttetésben állnak a talp egyes területeivel.
A hozzáértő számára a lábfej – főleg a talp felülete – a test térképeként is fölfogható, amely sok mindent elárul a szervezetről. A megfigyelések alapján ugyanis az idegvégződésekben gazdag lábfej különböző részein visszatükröződik a szervek állapota: ha bizonyos pontokra nyomást gyakorolnak, hatni tudnak a területre leképzett testtájék működésére.
A lábfej reflexzónatérképe pontos útbaigazítást ad arról, melyik szerv, mely ponthoz kapcsolódik. Az elmélet szerint mind a test, mind a talp azonos számú övezetekre osztható fel. Minden szerv reflexzónája azon a lábon található, amelyik testfélen elhelyezkedik; a páros szervek zónái mindkét lábon, a páratlan szervekéi – anatómiai helyzetüknek megfelelően – csak az egyiken jelennek meg. Fontos tudni, hogy nemcsak a talpon, hanem a lábfej felső, külső és belső oldalán, továbbá a boka fölötti területen lévő sávban is húzódnak különböző testtájékhoz kapcsolható övezetek.
Ha a szervezetben valamilyen oknál fogva változás következik be, arról a reflexológus a talp állapotából alkothat képet. A megfelelő szerv zónájában kialakuló szúrás vagy fájdalom, akár a salakanyagok lerakódásából keletkező apró csomócskák adnak tájékoztatást a szervek hogylétéről. A lerakódások állaga, kiterjedése összefüggésbe hozható a betegségekkel, azok típusával, és arra is lehet következtetni, mennyi ideje kezdődött a baj.
 |  |  |
| | |
 | |  |
A reflexzónamasszázst így elsősorban állapotfelmérésre, betegségek megelőzésére, gyógyítására használják. A kezelések célja – a megfelelő pontok stimulálásával – a vérkeringés, a nyirokkeringés javítása, a méreganyagok kiválasztódása, a fájdalom megszüntetése, és mindezzel együtt a szervezet védekezőképességének javítása.
A tapasztalt reflexológus a szervezet állapota alapján felméri, milyen időtartamú és erősségű masszírozásra van szükség. A túl erős, fájdalmat okozó kezelés éppúgy káros, mint a gyenge „simogatás”. Alapszabály az is, hogy túlműködéses állapotban lassú, nyugtató mozdulatokra van szükség, míg az energiahiányos, alulműködéses szerveknél gyorsabb ritmusú masszázst javasolnak.
Ahogy persze más gyógymódoknál, itt is vannak ellenjavallatok: az ödémás láb, a cukorbetegség, a visszérgyulladás, a keringési betegségek, a súlyos szív- vagy veseeredetű elégtelenség, továbbá a daganatos betegségek szigorúan kizárják a talpmasszázs alkalmazását.
Annyi azonban bizonyos, hogy akinek nincs különösebb gondja az egészségével, bátran lerúghatja a cipőjét, és jólesően kinyújtóztathatja a lábát egy gyógynövényektől illatos, meleg fürdőben. A tapasztalatok szerint az ezt követő – megfelelő erősségű és dinamikájú – masszírozás csökkenti a vérnyomást, nyugtatóan hat az idegrendszerre, oldja a stresszt, fokozza a fizikai és szellemi teljesítőképességet, vagy legalábbis segít ellazulni egy fárasztó nap után.
