Gondoljon úgy a testére, mintha az egy akvárium lenne (hiszen az emberi szervezet 70%-a víz!). Ebben az akváriumban a halak az Ön sejtjei, illetve belső szervei, és abban a folyadékban élnek. Most képzelje el, hogy odatolatunk az akváriumhoz egy autóval, és a kipufogócsövet odaillesztjük annak a levegőpumpának a szűrőjéhez, ami oxigénnel látja el a vizet a tartályban. A víz megtelik szénmonoxiddal, lecsökken a pH, vagyis a víz savas kémhatású lesz. Ugyanez történik, amikor nem megfelelő ételeket (savtermelő ételeket, pl. tejterméket, cukrot és állati fehérjét) dobálunk a tartályba, és a halak nem tudják elfogyasztani vagy megemészteni, és ez elkezd bomlani és rothadni. Savas hulladék- és vegyi anyagok keletkeznek, melyek savas irányba tolják az optimális kémhatást. A halaink először megbetegednek, majd dögleni kezdenek. Újszülött kishalakról ne is álmodjunk...
Alapjában véve ez csak egy apró példája annak, hogy mit művelünk a belső nedveinkkel nap mint nap. Szennyezzük a légszennyezéssel, dohányzással, gyógyszerekkel, tartósítószerekkel, a túl sok ételbevitellel, de leginkább a savtermelő ételek (olyan ételek, amelyek savas kémhatású anyagokra bomlanak, vagy közvetett módon savas irányba tolják a szervezet illetve annak valamely részének a pH-ját) túlzott mértékű fogyasztásával. Az átlagos mai táplálkozás túlnyomórészt savasító ételekből áll (pl. húsok, tejtermékek, élesztővel készült kenyerek, tojással készült ételek, tésztafélék, sütemények), közel 90%-ban. (Az ideális arány 20% savasító és 80% lúgosító étel lenne.) Savasít még ezek mellett a stressz, a rohanó életvitel, a mozgásszegény életmód éppúgy, mint az erős fizikai igénybevétel, az agresszív fogyókúra(!), és még számtalan, többnyire elkerülhetetlen dolog.
Mindemellett a napi 3-4 liter kívánatos vízmennyiség helyett sokan csak 1-2 litert iszunk (annak is nagy része cukros vagy cukorpótlós /ami talán még rosszabb/, szénsavas és tartósítószeres). Márpedig a kevés folyadékbevitel önmagában is problémát okoz, de az is belátható, hogy ha az oldószer (víz) mennyisége csökken, az oldott anyag (savak) mennyisége nem változik, akkor az oldat (testnedveink) sűrűbb lesz. Tehát ez is a savasság mértékét növeli.
Képzeljen el egy tiszta vizű folyót, és egy kiszáradóban lévő, sáros, büdös pocsolyát. Ön melyikben mártózna meg szívesebben?
Néhányunknak olyan akváriuma (teste) van, amely már épp csak alkalmas arra, hogy fenntartsa az életet, mégis valahogy átküzdjük magunkat a mindennapokon, egyre komolyabb egyensúlyhiányokat teremtve. Mi pedig egészségesnek gondoljuk magunkat, én nem sejtjük, hogy ketyeg az időzített bomba. Azt gondoljuk, hogy a korral törvényszerűen jönnek a betegségek. Igen, ha nem veszünk tudomást szervezetünk elsavasodásáról, és nem teszünk ellene!
